Csapody Kör logo

Lepkekalauz kertészkedőknek. 1. rész

Szerző: Kovács Pál, megjelent: 2020 február 12., utolsó módosítás:
Ha valaki kertészkedésre adja a fejét, akkor a növények mellett a környezetünkben élő állatokkal is nap mint nap találkozik. Ezen állatok döntő többségét a rovarok adják, melyek közül a leglátványosabb fajok a lepkék rendjébe (Lepidoptera) tartoznak. Általában a nap legmelegebb óráiban láthatjuk őket, amint a virágok nektárját szívogatják, vagy éppen cikázva repülnek keresztül a kerten. Azonban bármennyire is sokfélének tűnik az ilyenkor szemünk elé kerülő pillangók sokasága, a lepkék döntő többsége az éjszakai életmódhoz alkalmazkodott. Az ebbe a csoportba tartozó fajokat leggyakrabban csak akkor láthatjuk, ha a nyitott ablakon keresztül berepülnek a lámpafényre.

A lepkék és a növények kapcsolata igen sokrétű. Egyrészt a lárvájuk (hernyó) a növények fogyasztásával esetenként tömeges pusztítást vihetnek végbe (pl. pókhálós molyok). Ugyanakkor a kifejlett lepke (imágó) a virágok beporzásával segíti a növények szaporodását.

Néhány évvel ezelőtt próbáltam minél több lepkefajt lencsevégre kapni. Ezek döntő többsége az éjszakai lepkék közé tartozik. A továbbiakban a meglévő fotóim segítségével szeretném bemutatni a lepkék rendjének sokszínűségét, remélve, hogy ezzel sikerül egy kis segítséget is nyújtani az egyes fajok felismerésében.

Az elkövetkező ismertetőben a lepkék rendszertani besorolását vettem alapul (https://hu.wikipedia.org/wiki/Valódi_lepkék). A lepkék változatosságát jól mutatja, hogy az általam bemutatott fajok összesen 29 családba tartoznak, miközben az előbbi linken megadott rendszertani összefoglaló több, mint 160 családot sorol fel.

Egyúttal szeretnék mindenkit megkérni, ha bármilyen hibát talál a leírásokban, határozásban, akkor azt legyen szíves, írja meg nekem.


Gyökérrágó lepkefélék családja (Hepialidae)

Hepialus sylvinus
          életmód: éjjel aktív
          repülési idő: június – szeptember
          tápnövényei: lárvája a következő növények gyökereit fogyasztja: pitypang, komló, sóskafélék, kígyószisz


Hepialus sylvinus

Hepialus sylvinus


Farontó lepkefélék családja (Cossidae)

Cossus cossus (nagy farontólepke)
          életmód: éjjel aktív
          repülési idő: június – július
          tápnövényei: lárvája a következő fák törzsében él: fűzfa, nyárfa, különböző gyümölcsfák, főleg mandulában. Elsősorban az öreg törzseket károsítja.

Cossus cossus (nagy farontólepke)

Zeuzera pyrina (kis farontólepke)
          életmód: éjjel aktív
          repülési idő: június – július
          tápnövényei: lárvája a következő fák törzsében él: gyümölcsfákban (leginkább az almában), orgonában. Elsősorban a fiatalabb fákat kedveli.

Zeuzera pyrina (kis farontólepke)

Sodrómolyfélék családja (Tortricidae)

A sodrómolyok igen apró méretű (gyakran 1 cm-től kisebb) lepkék, melyek lárvája általában összesodorja a táplálék növény levelét. Az így kialakított "levélcső" a hernyó tápláléka és lakóhelye is egyszerre. Általában éjjel aktívak, de van köztük nappali életmódot folytató faj is.
Ebbe a családba közel 6300 faj tartozik, amik közül hazánkban eddig 462-t figyeltek meg.
A következőkben, külön ismertetés nélkül bemutatok néhány tetszetősebb fajt ebből a csoportból.
Aethes tesserana

Agapeta hamana

Agapeta zoegana

Aphelia (Zelotherses) ferugana

Clepsis rurinana

Cochylimorpha perfusana

Cydia pomonella

Pandemis cerasana

Periclepsis cinctana

Tortix viridana


Szövőlepkefélék (Pohókfélék) családja (Lasiocampidae)

Viszonylag nagyobb méretű lepkék tartoznak ebbe a családba. Általában ezek is éjszakai lepkék, de vannak köztük nappal aktív fajok is. Érdekességük, hogy néhány esetben a kifejlett lepke már nem táplálkozik.
Hernyójuk különböző fák és cserjék leveleivel táplálkozik. Gyakran az együtt maradó hernyók hálót szőnek és ebben maradva fogyasztják a tápláléknövény leveleit. 


Dendrolimus pini (fenyő pohók)
          életmód: éjjel aktív
          repülési idő: május - szeptember
          tápnövényei: lárvája elsősorban az erdei fenyőn él, de alkalmanként a luc fenyőt is károsítja.

Dendrolimus pini (fenyő pohók)

Gastropacha populifolia (nyárlevél pohók)
          életmód: éjjel aktív
          repülési idő: május - június; július - augusztus (2 nemzedék)
          tápnövényei: a nyárfa és fűzfa leveleit fogyasztja.

Gastropacha populifolia (nyárlevél pohók)

Lasiocampa quercus (nyárlevél pohók)
          életmód: éjjel aktív
          repülési idő: június - augusztus
          tápnövényei: nevével ellentétben (quercus: tölgy) ez a faj is leginkább a nyárfa és fűzfa leveleit fogyasztja.

Lasiocampa quercus (nyárlevél pohók)

Lasiocampa trifolii (lóhereszövő)
          életmód: éjjel aktív
          repülési idő: július - szeptember
          tápnövényei: főleg lágyszárú, pillangós virágú növényeket fogyaszt

Lasiocampa trifolii (Lóhereszövő)

Lasiocampa trifolii (Lóhereszövő)
Macrothylacia rubi (málnaszövő)
          életmód: éjjel aktív
          repülési idő: április - július
          tápnövényei: nem válogatós faj. Főleg fűféléket, szedret, esetenként fák lombozatát fogyasztja

Macrothylacia rubi (málnaszövő)

Odonestis pruni (szilvafapohók)
          életmód: éjjel aktív
          repülési idő: május - szeptember (2 nemzedék)
          tápnövényei: Főleg Prunus fajokat fogyaszt
Odonestis pruni (szilvafapohok)

Odonestis pruni (szilvafapohok)

Pávaszemek családja (Saturniidae)

Ebbe a családba tartoznak a legnagyobb és legszebb éjszakai lepkék. Egyes trópusi fajok szárnyának a fesztávolsága a 30 cm-t is elérheti. A hímeknek fésűs csápjuk van, így jól megkülönböztethetőek a nőstényektől.
Hernyójuk általában polifág, azaz széles a táplálékspektrumuk.


Aglia tau (T-betűs pávaszem)
          életmód: a nőstények éjjel, a hímek mind nappal, mind éjjel repülnek
          repülési idő: március - május
          tápnövényei: bükkfa, ritkán tölgy

Aglia tau (T-betűs pávaszem)

Aglia tau (T-betűs pávaszem)
Saturnia pyri (nagy éjjeli pávaszem)
          életmód: éjjel aktív
          repülési idő: április - május
          tápnövényei: elsősorban gyümölcsfák, de legfőképpen szilva, körte és dió. Az országban mindenhol előfordul, ahol gyümölcsösöket lehet találni.
           Védett faj, eszmei értéke 50 000 Ft

Saturnia pyri (nagy éjjeli pávaszem)

Saturnia pyri (nagy éjjeli pávaszem)

Antheraea yamamai (tölgy selyemlepke)
          életmód: éjjel aktív
          repülési idő: július - szeptember
          tápnövényei: kocsányos tölgy
          Eredeti élőhelye Japán, ahol selyem előállítására tenyésztik. Az 1940-es, 50-es években vitték 
          be Ausztriába kísérletezés céljából, de végül kiszabadult a természetbe. Azóta folyamatosan 
          terjed, hazánk nyugati részén már tömeges az előfordulása. 
           A kifejlett lepke már nem táplálkozik.

Antheraea yamamai (tölgy selyemlepke)

Antheraea yamamai (tölgy selyemlepke)




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése