A hangsúly természetesen nem az ajtódíszen, hanem a gyopáron van. Évek óta tenyészik a kertünkben havasi gyopár, immár kettő is.

Sorozatom 4. részében végre elérkeztem a nappali lepkékhez. Önmagában ez nem egy rendszertani kategória, de mivel a következőkben felsorolt fajok nappal aktívak, így érdemes őket egy adagban bemutatni.

Sorozatom 3. részében a bagolylepkék és a medvelepkék családjába tartozó fajok közül szeretnék bemutatni néhányat.

Ígéretemhez híven a következőkben folytatom a hazai lepkéket bemutató sorozatomat. A mostani fejezetben sajnos kevesebb lesz a látványos, nagyméretű faj.

Ha valaki kertészkedésre adja a fejét, akkor a növények mellett a környezetünkben élő állatokkal is nap mint nap találkozik. Ezen állatok döntő többségét a rovarok adják, melyek közül a leglátványosabb fajok a lepkék rendjébe (Lepidoptera) tartoznak. Általában a nap legmelegebb óráiban láthatjuk őket, amint a virágok nektárját szívogatják, vagy éppen cikázva repülnek keresztül a kerten. Azonban bármennyire is sokfélének tűnik az ilyenkor szemün…

A mongol kövirózsák világa A mongol kövirózsák (Orostachys) a varjúhájfélék (Crassulaceae) családjába tartozó télálló pozsgás növények. Élőhelyi elterjedésük Oroszország ázsiai területeitől indulva Mongólián, Kínán és Koreán keresztül Japánig tart. Nevüket a görög ’oros’ (hegység) és a ’stachys’ (tüske, karó) szavak összevonásából kapták. Az elnevezés első fele az élőhelyükre, második része pedig a virágzati tengelyük alakjára utal.

Az alábbi kép 1920-ban készült, és a Villányi úti "kertészpalántákat" ábrázolja egy gyakorlati foglalkozáson. Érdekes, és más korabeli fotókon is látható, hogy akkoriban a férfiak gyakran öltönyben-nyakkendőben, a nők pedig szoknyában kertészkedtek (legalábbis az ún. közép- illetve felsőosztálybeliek). Szívderítő látvány ez a sok vidám kertészhallgató.