Gyopáros ajtódísz
Szerző: Józsa Kata, megjelent: 2020 június 26., utolsó módosítás:
A hangsúly természetesen nem az ajtódíszen, hanem a gyopáron van. Évek óta tenyészik a kertünkben havasi gyopár, immár kettő is.
Néhány éve, amikor a konyhaablakban egy kis vázában díszelegtek a havasi gyopár aktuális virágai, egy kedves ismerősünk kétkedve hallgatta, hogy a növény kertészeti árudából származik. Láttam rajta, hogy abba a fajta hallgatásba burkolódzott, amibe akkor szoktunk, amikor nem hiszünk el valamit. Pedig bizony termesztésbe vonták a havasi gyopárt már régen, hiszen nem is olyan nehéz. Magról elég könnyen szaporítható. Az európai Alpok emblematikus növénye, és valóban védett, leszedni tilos, de nem is szükséges, mert aki vágyik rá, megveheti, akár a növényt, akár magot, amiből növényt nevelhet. Igaz, az alacsonyabb régiókban és esetleg tápanyagdús talajban termesztett növénykék virágszárai lényegesen megnyúltabbak, mint gyönyőrű alpesi társaiké. De így legalább jobban használható szárazvirágnak.
Elsősorban a mészkőhegyeket kedveli, de azt sem bánja, ha esetleg vulkáni tufa van a "lába" alatt. Az oroszlánlába alatt :) Latin neve (Leontopodium) szó szerint azt jelenti, oroszlánláb vagy lábacska. Hogy a gyopár mit jelent, nem tudom. Ha minden igaz, ez egy ótörök eredetű szó. Német neve kissé logikusabb: Edelweiss = tiszta fehér vagy nemes fehér. Fészkes virágzatai csak csöves virágokból állnak. Több ilyen kis virágzatot csillagszerűen vesznek körül levelek. Mindezt, sőt, még a szárat és a tőlevélrózsát is vastagon borítja a fehér, csillogó, gyapjas szőrzet. Különleges jelenség, nem téveszthető össze semmivel, és talán még aki semmilyen más havasi virágot nem látott soha életében, az is tudja, milyen a havasi gyopár.
Védett növény, de az, hogy "nagyon ritka", már csak legenda. Ami persze lehet, hogy védetté nyilvánításának köszönhető. Az Alpokban sok helyen és nagyon sokat láttunk. Ahol szeret élni, ott igen jól szaporodik, és a sziklagyepek gyakran telis-tele vannak vele. Általában zárt sziklagyepekben tenyészik, olyan 1600 és 3000 m magasság közötti területeken, bár néha előfordul csupaszabb sziklás vagy kőzúzalékos lejtőkön is. Minél zordabb és minél nyíltabb az élőhelye, annál rövidebb a virágszár, és annál sűrűbb szőrzet védi a növényt az erős UV sugárzástól. Fényvisszaverő pajzsként használja azt a sok légbuborékot is, amelyek a szőrzetén találhatók, ezektől lesz csillogó a virágzat, ha éppen úgy süt rá a nap.
 |
| Havasi gyopár (Leontopodium alpinum) |
 |
| Az élőhelyi képeket a férjem, Zoltán Ferenc készítette. |
Nálunk nyár elején virágzik, ellentétben más havasi nyövényekkel, amelyek a mi éghajlatunkon már kora tavasszal elnyílnak. Amikor a virágok kezdenek "elfáradni", vagyis vége felé jár a virágzás, akkor le szoktam vágni, megszárítom, és különféle (díszítő) célokra használom, vagy egyszerűen csak szárazvirágként vázában. Ha tovább várok, akkor idővel a virágzatok megbarnulnak, elcsúnyulnak. Ha viszont ilyenkor tövig visszavágom, akkor néhány hét alatt gyönyörű új levélzetet növeszt, amely ezüstös színével egész nyáron díszít.
Az ajtódísz vagy ajtókopogtató idén jutott eszembe. Van egy állandó alapom, amit rendszerint az évszaknak/hónapnak gefelelő virággal díszítek. Hát most eljött a havasi gyopár ideje.
 |
| Ajtódísz havasi gyopárral |
Kedves iras! En a Retyezátban láttam vadon először. De kertészetekben és a piacon is sokszor kaphato volt; igaz, 30 cm magas es nem olyan igazi. Csak mara ertuk el azt, hogy a viragárusok is holland importtal ékeskednek lehetoleg tozegben nevelt poharas növenyeket. Olyanokat amik garantáltan a kukában kötnek majd ki gaultheria-stol, callunastol. A regi magyar viragpiac valami csoda volt mai szemmel - minden ami szep es bevalt, ott volt a piacon. Gyopar is.
VálaszTörlésFo hozzaszolasi pontom a nev eredetenek megemlitese.
A nevek eredetenel az "akademikusz" álláspontot igyekezzünk kritkusan nézni. A bárczi féle ertelmezo szotarban minden szó idegen eredetű; -- nekunk csak nyelvtanunk van es volt. Egyszer egy orosz vendégem szeme felcsillant amikor a lapatért szóltam. Lopata - szlav eredetű szó! -mondta! Nem biztos, válaszoltam. felsorolgtam a szoto kapcsolataibol párat: Lap, lapát, lapít, lapocka, lapos, lapály, lappang, lappangó... oroszban ilyen gyokszoval egyetlen gyÖk-rokon fogalom sem mukodött...
KOLUMBÁN SÁNDOR: "Neve – minden más törököző erőlködés ellenére – a szőrös, gyapjas levelei és
fő lelőhelyének kopár környezete nyomán alakult, egyszerűen az ősmag(yar)-nyelven". en is ugy hiszem a gyopar osi magyar virag, volt havasunk eleg... tehat népi neve is lehetett, es volt is. Az "Edelweiss" jol hangzik, alpi romantika kotődik hozza. De képzeljuk el magyar nyelven: "Nemesfeher". A gyoparban nem a fehérseg (annal sokkal tobb feher an ott fenn - , hanem a nemezesseg, gyapjassag az igazi sajatossag.
http://uesz.nytud.hu/uesz_2.pdf >>
*lapát A: 1395 k. lapad (BesztSzj. 484.); 1405 k. lapat (SchlSzj. 1018.); 1565 lapátockal (Heltai
Gáspár: NySz.) J: 1. 1395 k. ’vas- vagy falapból és nyélből álló kézi rakodószerszém; Schaufel’ # (↑); 2.
1708 ’evező; Riemenblatt, Ruderschaufel’ (PP. Bǐrēmis); 3. 1767 ’egy fajta malom-, hajó- vagy
turbinaalkatrész | lapátra emlékeztető más tárgy; Schaufel 〈vom Wasserrad usw〉’ (PPB. Malom-kerék
lapátjai).
Szláv jövevényszó. ⊗ Óe. szl. lopata: ’lapát, ásó’;szb.-hv. lopata: ’lapát; evezőlapát; malomkerék stb.
lapátja’;szlk. lopata: ’lapát; ehhez hasonló más tárgy’;or. лопата: ’lapát’; stb. [szláv eredetű; lásd még:
óporosz lopto ’ásó’litv. lopetà ’ua., lapát’; stb.].. – A lapát alak a birtokos személyjelként értelmezett
szóvégi a elhagyásával keletkezhetettbeszéd, kolbász stb.
742.); 1551 lapitzkaiara (Heltai Gáspár: NySz.); 1792 lapatzkáját (NSz. – Decsy: Korona 528); 1795
lopotzka (NSz. – Gáti I.: Term. hist. 210); nyj. lepöcke (NéprÉrt. 30: 238) J: 1. 1405 k. ’az ember és az
emlősállatok hátában levő, háromszög alakú lapos csont; Schulterblatt’ # (↑); 2. 1493 ’lapát vagy más,
hozzá hasonló eszköz; Schaufel; schaufelähnl Gerät’ (↑); 3. 1816 ’[?]; 〈Benennung versch Pflugteile〉’
(Eke 214) [csak EWUng.].dzs
Szláv jövevényszó. ⊗ Szln. N. lopȃtka; szlk. lopatka;; or. лопатка; stb.: kis lapát; ’lapocka’; stb. [<
szláv *lopata ’lapát’; vö. →lopát]. – A szó belseji ; szláv tk > magyar ck-hoz vö.: kalickakalitka. A
lepöcke változat hangrendi átcsapással keletkezett.
KSzlJsz. 305; TESz.