Tervezzük a Csapody Körben, hogy emlékfa ültetéssel tisztelegjünk azon, már nem élő tagjaink előtt, akik különösen sokat tettek a körért vagy a magyarországi dísznövénykultúráért. E cél elsőre egyszerűnek tűnhet, de a megvalósítás során során számos kisebb-nagyobb megoldandó feladat vagy probléma merül fel, amelyekre a célkitűzés megfogalmazásakor nem gondoltunk. Ezek közül a fa mellé állítandó emléktábla kérdését szeretném most körbejárni.

Kezdjük az emberrel és az idővel! Ahhoz, hogy az ötletből kézzelfogható emléktábla legyen, rengeteg gondolkodásra, tervezésre, szervezésre és munkára van szükség. Ezt manapság önkéntességnek, korábban társadalmi munkának hívták, a lényeg azonban nem változott: időt ajándékozunk egy nemes ügynek. Ideális esetben többen is részt vesznek a megvalósításban, de mindenképpen kell valaki, aki egy személyben gazdája a feladatnak, teljes szívvel az ügy mellett áll, és karmester módjára összehangolja a feladatokat és a résztvevők munkáját.

Mind az emlékfa elültetése, mind pedig az emléktábla felállítása kapcsán felmerülnek engedélyeztetési, jóváhagyási kérdések. Egyeztetni kell a terület tulajdonosával, kezelőjével, és ez nagy valószínűséggel nem kevés utánajárást, telefonálást, levelezést jelent.

Ha megvan az engedély, meg kell írni az emléktábla szövegét, és meg kell tervezni annak kinézetét, tipográfiáját. Eldöntendő, hogy milyen anyagból legyen a tábla, hogyan legyen elhelyezve, rögzítve. A tervezés során a költségek mellett sok más szempontot is figyelembe kell venni, például az adott helyszínen mennyire kell lopástól, rongálástól tartani.

Az elmúlt hetekben, hónapokban sokat gondolkodtam ezekről a kérdésekről. Bármerre jártam, ha olyan emléktáblát láttam, ami valamilyen szempontból példaként szolgálhat, ötletadó lehet, lefényképeztem. Ezeket a képeket, ötleteket szeretném az alábbiakban bemutatni.

Földbe süllyesztett kőtábla a Budai Várnegyedben. A járművel való ráhajtás szemmel láthatóan nem tesz jót neki ...